A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
A Telex több, egymástól független forrása is azt állította, hogy a műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak a fejleményekről.
A miniszterelnök éppen aznap, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy erővel fognak fellépni Ukrajnával szemben a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, „győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.”
Bár a NAV-nak van saját bevetési egysége, a feladatra a Terrorelhárítási Központot kérték fel. A hivatalos indoklás szerint attól tartottak, hogy az ukránoknál fegyver lehet, de egy kormányzati forrás elismerte, hogy a TEK bevetése eleve látványosabb, ami politikai szempontból is fontos volt.
A kormány a rajtaütésről készült videót hivatalos Facebook-oldalán is megosztotta, azt a látszatot keltve, hogy illegális pénzszállítmányt kapcsoltak le.
A Telex írása szerint az akció jogi alapja gyenge lábakon állt. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, de nem saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozva. A gyanú középpontjában egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt, akinek korábbi korrupciós ügye és Volodimir Zelenszkij elnök egyik bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő kapcsolata keltett gyanút.
Ezenkívül a magyar szolgálatok furcsállották, hogy az ukránok miért csak ritkán kértek rendőri kíséretet, és miért tértek el a szerződések különböző nyelvű változatai. Ezek a jelek azonban önmagukban nem bizonyítottak bűncselekményt.
Az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, úgy ítélte meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A rajtaütés után az ukrán fél is lépett, és a szállítmányt visszatartó magyar hatóságok ellen terrorcselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az esetet „állami útonállásnak” nevezte. A kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, és a Fideszhez köthető média MI-generált képekkel igyekezett alátámasztani a bűnözői történetet, miközben az osztrák hatóságok és az érintett bankok a szállítás jogszerűségét igazolták.
Az ügy végül a magyar hatóságok visszavonulásával zárult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már áprilisban jelezte, hogy ha nem történik gyanúsítás, akkor vissza kell adni a lefoglalt pénzt. Május elejére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítók kiutasítását, a NAV pedig visszaadta a teljes lefoglalt vagyont. Az ügyészi értékelés, miszerint a nemzetbiztonsági kockázat nem volt kellően alátámasztva, lényegében pontot tett a hatósági eljárás végére.
